"MEZTELENÜL CSALÁNBA"

Ahogy mostanában mondani szoktam... egyetlen lánnyal bántam meg, hogy jártam életem során..

igen.. akiről az utóirat című lemezen is reppelek... nagyon bántott, hogy hogyan viselkedik velem és hogyan beszél rólam a hátam mögött.. nagyon fájt.. tényleg... nagyon nagyon csúnyán... a történet hosszú és legalább annyira szövevényes mint bármelyik történet, amely veled esett meg kedves olvasó... a barátaim tudják, hogy miként és hogyan bántam ezzel a lánnyal... édesanyámék is tudják... és nyilván maga a lány is tudja... három nappal ezelőtt egy kis délutáni szundikálás alkalmával vele álmodtam, egy nagyon fura álmot.. űrhajós volt és a "nagy kilövésre" várt... mindig arról rajzolt.. és arról beszélt... hosszú és részletes álom volt és egyfajta jelentést tulajdonítottam neki.. ezek után ... úgy megalázkodva ahogyan még soha életemben sem ezidáig.. miképpen ugye tudomásom volt arról, hogy hogyan beszél rólam és átéltem, hogy hogyan viselkedik velem... egy nappal később... mégis megragadtam a telefonom és pötyögtem... szó szerint a következőt..

"Hazajött Hajni és tök véletlenül találkoztam vele. Kiderült, hogy azt hazudta, hogy nem is élt velem együtt, csak, hogy visszafogadja a fiú. Fura mi. Tegnap veled álmodtam délután. Csodás álom volt. Meg akartam írni de aztán lenyugodtam. A lényeg, hogy fájt ahogy viselkedsz velem és fájt ahogy beszélsz rólam. Tudom neked is fájt. hogy nem adtam több esélyt, de csak így érthetted meg, hogy más fiúval ne járj így. A lényeg, hogy amíg te és Hajni és más lányok is ilyen olyan okból megtagadtatok, addig én a mai napig aggódom értetek. Igen érted is Mira. Kérlek légy majd egy csodás nő, ne egy perszóna. Jó légy."

Ma meg is érkezett a válasz. Mira "kérésével" ellentétesen osztom meg minden olvasóval, mert ezt a kérést bizony felülírja az emberi való keresésének esküje, melyet magamban tettem, jó ideje. Az én részem nem írom le, mivel azzal csak még jobban megaláznám magam, a saját magam tükrében. Íme hát egy 19 éves lány akivel 8 hónapig megosztottam a házam és az életem, és végre első kézből olvashatja el bárki, hogy "milyen is" volnék én. Nincs szükség az én részemre, hiszen aki "olvas engem" és hallgat engem, magától is meg fogja találni a "kulcsot", és átrendezi a sorokat, a szavakat, valamint a betűket. Aki pedig nincs még ennek a tudásnak a birtokában, ne "féljen", hamarosan a birtokában lesz. Íme a valóság egy álomszerű szelete:
Miranda írta:

talán rosszul tettem hogy nem mondtam meg mindent akkor amikor kellett volna de nem volt erőm egy olyan embert meggyőzni a kékről aki lilának látja. most mégis hozzálátok, hogy lásd, hogy ki vagyok és minek látlak és láttalak és nem akarom ezt sehol máshol látni. sem a salátán, sem a fankadeli.hu-n, nem akarom, hogy idézgess belőle. ez tömören én vagyok, csak neked írom, senkinek semmi köze hozzá.
kezdhetnénk ott hogy volt amikor még elhittem aminek elhiteted magad, mert nem voltál rossz ember, most sem vagy, de egy ideje nagyon elszállt veled az élet, mert azthiszed mindent megtehetsz. nem légből kapott ez a vád, Isten mentene, ezer dologgal alá fogom támasztani, úgyhogy most vedd magad alá a széket mert állva elfáradhat a lábad. sokat töprengtem még azon hogy ki voltál és ki lettél de kiindulhatnék abból hogy úgy találkoztunk hogy nem ismertelek aztán belédszerettem. és mint te és sok más ember is tudja ez nem olyan dolog ám hogy minden megy úgy tovább ahogy volt. ilyenkor vak az ember, szerelmes, megvédi a másikat, szereti, félti, gondoskodik róla. ez teljesen normális is. igazat adtam mindenben, vagy legalábbis sok mindenben, hittem hogy senkinek semmi oka szidni, mert az emberek butasága határtalan (ismerlek már, hát még te bizony mennyire vagy az...) és képesek szájról szájra szívből szívbe rosszat és haragot adni. elhittem. tudom, hogy van ilyen. de rá kellett jönnöm, nem azért mert szakítottál velem, nem azért mert utána egy utolsó szemét voltál, hanem mert abban a pillanatban láttam meg az igazi valód, hogy ki vagy. tudod hogy videonaplót csináltam arról a pár napomról. és sosem felejtem el hogy azt tetted, hogy meg sem hallgattál, s porig aláztál azzal hogy leszartál, elnyomtál, nem tettekkel, lelkileg azzal pont hogy nem tettél semmit aztán valahogy kockába váltott a világ és elkezdted elhitetni magaddal és másokkal is, hogy én vagyok a szemét hogy mindennek elhordalak, pedig elhiheted nekem hogy ha egyszer valakit szerettem sosem fogom a számra venni, ha nem hiszed kérdezd meg azokat akiktől elvileg rosszat hallottak tőlem, mert vagy ők vagy te görbítetted el. én nem alacsonyodom le és nem vagyok gerinctelen, van becsületem és lelki tisztaságom. nem feri, nem gondolom hogy megtudnám váltani a lelked ezzel a levéllel egyrészt nem célom és nem is akarom másrészt úgy sem lehet, de azóta nem egy emberrel beszéltem rólad elsőként szabó balázzsal aki még maximum egy évet jósolt a suhancossal mivel olyan szintre csúszott le a kapcsolatotok hogy a kutya ehetné meg a földről aztán ott van még gábor (filó) barátunk aki sosem fog haragudni rád, pedig megtehetné, de ő inkább csak amiatt aggódik, hogy mért kell emberek agyát mosni, ráadásul, ha jóésszel nézed, neked sem minden elved alapjában és végében jó. nem lehet mindenki szabadságharcos, meg kiáll a nagy magyarságért emrt van bizony akiket megvernek az utcán mert gyengébb, meg van aki elveszíti a gyerekkorát, mert mindenkinek meg kell felelnie neked, aki meg nem felel az menjen a másik oldalra és csodálkozol, hogy beáll a körbe, ha egyszer egyet hibázott és te nem adtál neki másik esélyt?? és így mindenki, (azaz igazság viccesen találó a salátakatona kifejezés) követi a kis butaságaid, engem nem érdekel mondtam nem világot váltok, de egyszer végre őszinte leszek. az hogy írsz nekem ilyen idióta lelkizős smseket, amiben leírod, hogy mennyire aggódsz értem meg hajnalkáért előtte meg szkájpon pötyögted hogy patkány lány vagyok meg nincs gerincem, meg hogy ejj kibukni a kecskeméti fősuliról... ejj ferikém képzeld nagyonis jól teljesítettem a kecskeméti főiskolát, amikor is elhatároztam hogy nem akarom még négy évig a rossz döntésem levét inni (egyébként is mi közöd van hozzá?), hogy itt maradtam miattad és sulikezdés előtt két nappal eldobtál. eldöntöttem hogy átmegyek szegedre. és képzeld, felvettek, vasárnap költözöm el a saját albérletembe szegeden egy csodálatos helyen úgyhogy nem fogom zaklatni a táncházat amiről te azt mondtad hogy az a te helyed és én ne menjek oda. és persze már biztos nem emlékszel arra a pillanatra amikor úgy búcsúztam el hogy megkértelek, hogy ne rakd ki a képem, anevem a gondolataim sehová erre egy hét múlva látom fankadeli.hu-n magam. korrekt...ugye? ezek hazugságok? van egy csodálatos barátom és ebben az egyben igazad van hogyha nem szakítassz velem sosem ismerem meg azt az embert aki egyenrangú NŐKÉNT kezel, nem úgy mint aki szerint nő sem vagyok. igen, ugyanúgy csinál nekem reggelit, ebédet és vacsorát akár egy héten keresztül is és nem azért mert ő egy papucs, hanem mert én is megteszem Neki és Érte bármikor mert szeret és én is őt és nem ebben mérik a papucsságot, ahogy te balgán hiszed, mert a te lelked örökké volt papucs csak nem az enyém vagy Hajnalkáé hanem a hülyeségé. Leviről meg Krisztiről: mindig jó barátaim voltak, nem azért mert kellett hanem mert Krisztiben például barátnőre találtam, mert mindig szerettek és segítettek, de múltkor találkoztunk a malomban, Levi gyakorlatilag rám sem nézett, de ha igen azt is laza undorral téve, épp meséltem Krisztinek erre elhúzta hogy menniük kell, heló. nem gondolnám, hogy megérdemeltem volna mert soha nekik, sem neked nem ártottam, de biztosan rendben van ez, ugye? aztán gondolom a fercsi smst kriszti meséje után sikerült elküldened. tudod mit meséltem neki? azt hogy nem értem mért csinálja ezt fercsi (detti hív, így szerintem rádillik) hogy meg sem szólalok, sőt kivédem hülye reppereknél skypeon és mégis mocskol, látszott a szemén hogy neki is sikerült bemocskolnod. mondd el mit hallottál? tudod, TUDOD, hogy mit mondtam én, milyen rosszat? vagy mit tettem? tűrtem, hogy ne legyen konfliktus hogy ne kelljen hallanom a hangod mert az idők során már undor fogott el, hogy még neked áll feljebb, mint mikor először pasiztam szakítás után és szóltál hogy milyen mocsok vagyok, mert te még nem fogtad fel, hogy szakítottunk. te szakítottál velem okoska... gondolkodtál volna akkor mielőtt eldobtál... aztán a bustás dolog. órákat és időt és munkát szenteltem bustának, és hogy nem voltál képes segíteni nem nekem, neki, akinek elvileg a barátja vagy és a borítóján is szerepelsz nemis tudom mért.. és összehordtál mindennek, igen, megvan még a beszélgetés és szerintem te is tudod miket mondtál, és én még akkor is húztam visszafelé magam, ugyan ne idegesítsd fel magad, nem éri meg... nem érte meg és sosem fogja. sosem fogom többet keresni a társaságod, mert nem érdemelsz meg, s egy tiszta lelkű embert sem, mint például azok az emberek akik szaladgálnak veled koncertre és kiteszik a belüket. tévhitben élsz. nem foglak kioktatni, nincs értelme no meg te már negyed évszázados vagy... azt fogom csak elmondani hogy elhajlott az életed, mostmár olyan irányba amit nem is fogsz tudni megmenteni, onnan merem én ezt nyilatkozni, mert része voltam, és láttam mi volt és mi lett belőle. egy átlátszó, színtelen, szagtalan tömeg és ezután akármit fogsz lerakni az asztalra semmit nem fog érni mert ugyanolyan lesz mint a többi: egyre inkább hitevesztett, hazug, buta. mert sosem a valóságban fogsz élni, hanem abba, amit te annak, hiszel, ami csak töredéke az életnek, egy elképzelt magyar világ ami lehet egy kis részében jó lenne, de már kétezer kilencben élünk. itt máshogy kell hősnek lenni, nem kokárdával...(rád bízom, ezt hogy értelmezed)
anyukádat pedig imádom, sajnálom, hogy nem búcsúzhattam el tőle, de neki is lehetne annyi esze, hogy nem adja alád a lovat, mert egyre több gyűlölködőt szerzel és biztos nem szeretne meglátogatni a korházban. ez nem fenyegetés hehe én sosem foglak megvereteni de sok ember nem ennyire hidegvérű.
lenne még ezer mondanivalóm, de nem fogom több időm erre a levélre pazarolni.
az új suhancos lemez csodálatos, legalábbis balázs része, a tiéd, olyan mint az előző. magyar, meg feris, meg ugyanolyan sokatmondóan semmitmondó, bár most került bele 30%-kal több káromkodás. gratulálok hozzá, valószínűleg slágergyanús lemez. nem volt célom, hogy földbdöngöljelek, nemis tettem, az úgy vélem máshogy nézett volna ki, de megtorlást érdemeltek a meg nem válaszolatlan smsek és a kis kecskeméti lány földalá temetése.

hát jóéjszakát.

2009.01.22. 22:56